A Szeretők és a Sátán arkánum kapcsolata

A Szeretők arkánum egyik hagyományos képi ábrázolása egy fiatal férfit ábrázol, két nő között, ahol az egyik ruházata és viselkedése kihívó módon testi szépségére igyekszik felhívni a fiú figyelmét. A fiú felett egy angyal, vagy inkább Erósz küldötte (illetve Vénusz fia Cupido), nyilával a fiút veszi célba, ha ő a kihívó testi vágyak mellett dönt. Ebből a képi ábrázolásból egyértelmű az arkánum másik megnevezése is, ami a szabad választást jelöli.
A Szeretők másik gyakori ábrázolása viszont lejjebb látható, hitelesebbnek tűnik, hiszen az előző ábrázolásban megjelenő Cupido a római mitológia eleme, ami nem igen lehet egy ősi szimbolika része.
A Szeretők arkánumnál az angyal előtt egy szerelmespárt látunk, kiket az angyal megáld. A Sátán arkánum ábrázolása ehhez nagyon hasonló, csak itt az emberpár, mint fogoly jelenik meg a sötétség urának lába előtt. foto

A Szeretők arkánum szimbolikája, úgy tűnik, a házasság szentségét jelöli (lásd. Antoine Court de Gebelin: Le Monde Primitif, Paris 1781), ami a szerelem és a Szent Szellem által jön létre, miáltal ketten egy test és egy lélek lesznek. Viszont átvitt értelemben szimbolizálja nem csak a férfi és a nő közti szerelmet, de a Szent Szellem összekötő, egyesítő erejét Isten és ember közt. Ennek okáért a magyar Biblia nem szerető, hanem szerelmetes Istenről beszél, amivel a szeretet fogalmának legtisztább formáját akarja kifejezni.
A Sátán egyik legfőbb tévedése viszont az, hogy nem ismeri a szerelem és a Szent Szellem egyesítő erejét, mintha gondolkodásmódja nélkülözne minden érzelmi kötődést. Számára, minden kapcsolat csupán pakt, jól megfontolt üzleti alku, ahol tökéletes egység nem létezik, tehát csupán egyfajta uralkodó és szolga kapcsolat lehetséges. A legjobb esetben is csak érdekegyesség kapcsolata jöhet számításba. A pakt békjóját az arkánum ábrázolásában a láncok jelképezik. Ezzel ellentétben az angyal előtt álló szeretők teljes szabadságot élveznek, és nincs szükség arra, hogy valamilyen kényszerítő erő hatása alatt álljanak. Nem egy alárendelt szerepben vannak, hanem pont fordítva, az angyal áldását élvezik.
Némely tartor a Szeretők ábrázolásában megjelenő angyali lény fejéhez 12 csillagból álló koronát is rajzol, ami által azt kívánja jelezni, hogy ez az arkánum szorosan összefügg az élet princípiumát jelképező Királynő arkánummal. Ezt a kapcsolatot jól fogjuk látni később a tarot hármas elrendezésénél. Ez az arkánum szimbolizálja az egyesülés az egymáshoz tartozás a szeretete felemelő csodáját és egységét, mely az emberiség egyik legnagyobb ereje.
A két arkánum kapcsolata még nagyon sok más dologra is fényt tud vetni annak, aki tovább keresi az összefüggéseket.

Itt említem meg, hogy a Sátán másik nagy félrevezetése a tudás hatalmának abszolutizálása, hiszen a jó és rossz tudásának fája a Sátán legkedvesebb ideológiája. De félreértés ne essék, mert a tudás önmagában nem rossz, csak az, ha azt hisszük és tanítjuk róla, hogy ez majd megoldja az emberiség minden problémáját. A tudás erre nem képes, de segít a bölcsességhez vezető úton. (A szefirotok rendjében a tudás, ami nem azonos a bölcsességgel, Daát néven ismert, mint egy hamis szefira.) Igen sajnálatos, hogy világunkban a tudás, a tudomány, a technika, a törvényesség abszolutizálása még mindig az első helyen áll a problémák megoldásában. Az emberiség még mindig nem ismerte fel kellő képen ennek az útnak a veszélyeit, mert a bölcsesség és a szeretet gyakorlatában, a tudományos fejlődéshez képest, csak igen kevés eredményt tud felmutatni.

A két arkána dualitását leegyszerűsítve úgy is megfogalmazhatjuk, hogy hozzáállásunk és kapcsolataink épülhetnek a testvériségre, szabadságra és a szeretetre, vagy hatalmi és érdekkapcsolatokra valamilyen cél eléréséhez. Tapasztalatból viszont azt gondolhatnánk, hogy mindkét hozzáállásnak megvan a maga helye és ideje.
A Szeretők és a Sátán dualitása talán az egyik legnagyobb kérdést is felveti, ami a szabad választás. Mindenki eldöntheti melyik gondolkodási formát választja élete részévé.


A modern matematika mai állása szerint, létezik két axiomatikus rendszer, melyek részben hasonló dualitást alkotnak, mint a Szeretők és a Sátán arkánum. A kiválasztás és a determináltság axiomatikus rendszeréről van szó, bár mindkettő ellentmondásmentes, mégis következményeiben ellentmondásba kerülnek egymással. Az egyik ilyen ellentmondás, hogy a kiválasztás axiomatikus rendszere szerint, van olyan halmaz mely Lebesgue-mérték szerint mérhetetlen. Ezzel ellentmondó viszont a determináltság axiomatikus rendszeréből levezethető következmény, miszerint minden halmaz Lebesgue-mérték szerint mérhető. Egyszerűen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy minden játékban törvényszerűen van nyertes és vesztes, mert az élet játéka véges. Viszont a kiválasztás axiomatikus rendszere szerint, létezik végtelen, mérhetetlen halmaz, ahol nyertes és vesztes nem létezik. Igazából ez az elmélet, akkor válik számunkra érdekessé, ha nyertes és vesztes helyére olyan fogalmakat helyettesítünk be, mint: uralkodó és szolga, gazdag és szegény, boldog és boldogtalan stb. Ebből következően talán nem véletlen, hogy a tarotban a Mágus és a Mágikus erő ábrázolásánál a végtelen jelével találkozunk.