Életenergia légzés

Az életenergiát a szanszkrit prána-nak és a kínaiak csi/chi-nek a japánok ki-nek nevezik. Az életenergiával való gazdálkodásra épül a hagyományos kínai gyógyászat egésze, beleértve az akupuntúrárt is, és sok más gyakorlatot, melyek a csikung (az életenergiával való munka) fogalmát jelölik. A jóga szintén ismeri az életenergia használatát. Franz Bardon a Mágikus beavatás könyvében mindjárt az első szinten és bővebben a harmadik szinten is foglalkozik az életenergiával, annak áramoltatásával és növelésével. Ennek igen fontos része a tudatos légzés, és az életenergia tudatos cirkulációja, mely az emberi testben idegszálakhoz hasonló kanálisokban áramlik létrehozva néhány csomópontot, illetve edényt. Franz Bardon nem sokat foglalkozik ezekkel a részletekkel, hiszen feltételezi, hogy mindenki maga megtalálja az ehhez tartozó információkat. Ázsiában (főleg Kínában és Indiában) egész tanításrendszerek vannak az életenergiával történő munkára felépítve. A legnagyobb részletességgel találkozhatunk különböző légzési gyakorlatok leírásával, melyek nem csak az egészségben, de a mágikus fejlődésben is igen komoly szerepet kapnak. Ez nem csoda, hiszen az életenergia tudatos áramoltatása testünkben elősegíti a csakrák megnyitását és a kundalini energia felszabadulását, mely a legalsó csakrából kígyószerűen hatol felfelé, megnyitva útjába eső csakrákat, beleértve a legfelső, korona csakrát is. Talán mondanom sem kell, hogy az életenergia felhalmozásával hatékonyan gyógyíthatunk másokat is, viszont ez már igen komoly gyakorlatot (tréninget vagy adottságot) igényel. (Ahogy Franz Bardon írja, a gyakorlat előtt vehetünk egy hideg zuhanyt, és durva kendővel vagy kefével átdörzsölhetjuk bőrünket. Mindez segíti a póruslégzést és energiát halmoz fel bennünk.)

Itt egy egyszerű és hatásos légzési módszert írok le (kis kör), melyet használva, néhány napon belül bárki megtapasztalhatja saját testében fizikailag érezve a fokozott életenergia áramlását. Az életenergia és áramlása, illetve gyülekezése egy adott helyre, fizikailag jól érezhető. Valamilyen betegség esetén viszont azt vesszük észre, hogy az adott helyre (mely a betegséggel összefügg) az energia áramlása akadályokba ütközik, ami általában fájdalmat vált ki. Ha mégis apránként sikerül megújítani testünk beteg részébe az energia áramlását, rövid időn belül javulás fog bekövetkezni.
Légzés a has tájba történik minden erőlködés nélkül. Nem a belélegzett levegő mennyisége a lényeges, hanem a minősége. Kétféle lélegzési technikát használhatunk. Első a taoista légzés és a másodika természetes buddhista légzés. A taoista légzés esetén a belégzéskor behúzzuk hasunk és kilégzéskor kitágítjuk, ami a természetes légzés esetében pont fordítva történik, ezért a taoista légzés nagyobb gyakorlatot igényel.(A taoista légzés előnyosebb lehet az életenegia tudatos áramoltatása esetén, a budhista légzés pedig a felhalmozás esetén, de ez egyéni dolog.)
Az életerő légzést csak akkor tudjuk hatásosan végezni, ha meditációban le tudunk csendesedni és teljes nyugalomba csak az életerő felvételére tudunk koncentrálni. Abban az esetben, ha a gondolatok uralását még nem sajátítottuk el, akkor felesleges ezt a gyakorlatot próbálni. Fontos tudni, hogy az életerőt tudatosan a gondolat által akarjuk vezérelni. Minden életerővel foglalkozó gyakorlat, legyen az légzés vagy torna, szinte teljesen felesleges, ha a szellem közben elkalandozik, tehát nem tudatos energiáramlás történik.

Az életenergia megtapasztalása és felhalmozása
Ajánlom az 5 tibeti gyakorlatot elvégezni, de nem úgy ahogy az a videóban van ([1],[2]), hanem kezdetben csukott szemmel és nagyon lassan kell végezni.
(Valójában 3 gyakorlat fontos ebből: Camel-Teve, Crab-Rák, Dog-Kutya, amit kiegészíithetünk a Macska pózzal. Természetesen végezhetünk más a rugalmasságunkat elősegítő gyakorlatokat is, de lassan és kezdetben csukott szemmel. Ezek a gyakorlatok a meridiánok jobb megnyitását szolgálják.)
Ezután meditácóban már a hasunk tájékán érezhető lesz az életenergia, melegséghez vagy elektromossághoz hasonló érzés. Ha ez sikerült, akkor légzési gyakorlattal megpróbáljuk ezt növelni. Az életerő belégzésekor, mint ahogy a sivatag sóvárogja a vizet, úgy kell egész testünkben vágyódni az életenergiára. Elképzeljük, hogy a belégzett levegő életenergiával van telítve, ami légzés által a testünkbe jut, és gyülekezik az alhas tájékán. (Elképzelhetjük, mint a nap sugárzását, erős fényáradatot, vagy mint folyékony fénypatakot, esetleg napsugárban csillogó hópelyhek vagy más gondolat által. Valójában az életerő mind a 4 elemmel rendelkezi, de mégis a nap fényéhez hasonlítható a legjobban.) A felhalmozási pont nőknél általában egy kicsit feljebb van, mint a férfiaknál. A nőknél a solar plexus környékén található, ahogy az a fenti képen ábrázolva van. Meditációban elképzeljük, hogy nem csak az orrunkon belélegzett levegőből, de testünk minden pórusa által lélegezve, póruslégzés által, az életenergia fokozatosan növekedik testünkben, mely a has tájékán nap fényeként (melegség érzése) koncentrálódik. Ha ez a felhalmozás megtörtént az életenergia kész a tudatos cirkulációra testünkben. Fontos eljutni odáig, hogy fizikailag is érezzük a felhalmozott életenergiát mint feszítő sugárzást vagy gőzt. Az életenergia felhalmozását (főleg kezdetben) ne vigyük túlzásba. Kezdetben 7 lélegzetvétel teljesen elegendő, amit később növelhetünk. Ha az életenergia áramoltatását még nem akarjuk realizálni, a felhalmozott életenergiát kilélegezzük néhány újabb lélegzettel visszaadva az univerzumnak. Belégzéskor csak levegőt lélegzünk be, minden gondolat nélkül, és kilélegzéskor elképzeljük, az életenergiát visszaadjuk az univerzumnak. Ez által a melegség vagy feszítés érzésének is meg kell szűnnie. Később is fontos, hogy ezt a gyakorlatot maximum fél óráig végezzük. Sokan úgy gondolják, hogy a többlet életenergia biztosan nagyon jó dolog. Az igazság az, hogy a túl sok életenergia sem jó, problémákat okozhat, ha nem tudunk vele gazdálkodni. Idegességhez nagyobb feszültséghez vezet, vagy traszformálódhat sexuális vágyakba is. Kezdetben lehet, hogy csak igen gyengén fogjuk érezni az életenergiát, amire azt mondanánk, hogy biztos csak bebeszéltük magunknak. Többszöri gyakorlással viszont, olyan erőssen fogjuk érezni ezeket, hogy teljesen meggyőződünk önmagunkban az életenergia létezéséről. (A meditáció során az életenergia felvételekor, néha érdekes bélmozgásokat is tapasztalhatunk, ami valójában a hasi, vegetatív idegzet örömét fejezi ki. Ezzel kapcsolatban lásd A második agy.) Később megpróbálhatjuk az életenergiát a test más részén felhalmozni, például a lábban, torokban, karban stb.

Az életenergia áramoltatása
Az életenergiát a gondolat vezérli, és oda megy, ahova akaratunk viszi. Ebben a részben a kis körfolyamatot valósítjuk meg két lélegzetvétellel, amit a fenti ábra mutat. Kilégzéskor elképzeljük, hogy a felhalmozott életenergia A pontból a B pontba jut, amit "tengerfenéknek" neveznek (a nemi szerv és a végbélnyílás közti híd). Ezután újabb lélegzetvétellel az energiát a gerincbe juttatjuk E pontig. Újabb kilégzéssel az energiát felemelve a fejtetőn (vigyázat, nem az agyba, hanem a külső koponyán) egészen az orrunkig vezetjük.
Két pont van, ahol kezdetben problémák jelentkezhetnek. Az első a D pont, ami körülbelül szív magasságában van, "szellemi toronynak" nevezik. Itt kezdetben fájdalmat érezhetünk, ha az életenergia emelkedése megáll és szétárad az izmokba. Ez a hátizmok bekeményedését váltja ki. A másik pont F betűvel van jelölve, "a nefrit palota vánkosának" nevezik, mivel itt a kanálisok összeszűkülnek. Itt viszont nyomást, illetve fejfájást érezhetünk. Ha ez megtörténik, akkor arra kell koncentrálnunk, hogy az energiát átvigyük a homlokra egészen az orrig, ahol többletenergiából adódó problémák esetén egyszerűen elfújhatjuk.

(Itt jegyzem meg, hogy hasonló problémák jelennek meg a kundalini energia felemelése esetén is, csak általában fokozottabb fájdalomérzéssel és emóciókkal. Itt viszont a kunadalini energiát a csakrák és a korona csakra megnyitására használjuk, miután minden fájdalomérzés megszűnik.)

A kis körfolyamatot itt két lélegzetvétellel valósítottuk meg. Ha sikerrel jártunk később ezt egyetlen lélegzetvételel ajánlatos végezni: A – C belégzés, C – H kilégzés. A körfolyamat realizálására használhatunk taoista és természetes légzést is, vagy váltakoztatva. (A gyakorlat során fáradság illetve álmosság léphet fel, aminek egyik oka a nyelv rossz helyzete. A nyelvünknek a felső szájpadláshoz kell érnie, minden erőltetés nélkül, de nem szabad az elülső fogakhoz érnie.)

Miután a kis körfolyamat megvalósításában sikerrel járt valaki (általában néhány hét vagy hónap gyakorlás után), megpróbálhatja a nagy körfolyamatot realizálni, ami a lábakon keresztül egészen a lábujjakig terjed. Hasonlóan lehetséges az életenergiát a szívcsakrán át a kezekbe és az ujjakba juttatni. Ezt a gyakorlatot általában gyógyítás céljából használják, vagy harcművészetekben. Gyógyítás céljára viszont soha ne használjuk saját életenergiánkat, mert ennek sok negatív következménye lehet. A gyógyításra szánt életenergiát az univerzumtól vesszük, és ezt vezetjük a beteg testébe vagy sugározzuk ki a beteg környezetébe.

Ha mindezzel sikerrel jártunk, ajánlom Drunvalo Melchizedek által ismertetett Merkaba meditációt, és utána elméjülni a 4 elem uralására szolgáló gyakorlatokban, Franz Bardon által leírtak szerint.